Ledöntötték Radnóti Miklós győri mellszobrát
A helyi közműszolgáltató rendőrségi feljelentést tett.
A helyi közműszolgáltató rendőrségi feljelentést tett.
A magyarországi holokauszt és bori munkaszolgálatosok tragikus történetének egyik legsötétebb napja, amikor több száz magyar zsidót mészároltak le a bácskai Cservenka téglagyárában.
A felvételt olyan ügyesen szerkesztették, hogy a felületes nézőnek fel se tűnhet, hogy nem valódi.
Erdélyi Ágnest, Radnóti Miklós féltestvérét a koncentrációs táborban gyilkolták meg, versei és prózai művei most vaskos kötetben jelentek meg.
A Lábadozó szél című kötete irodalomtörténeti jelentőségű.
Mindjárt itt a karácsony. Szépirodalmi adventi kalendáriumunkban így reggelente egy-egy magyar író, költő versével, novellájával, meséjével indulunk neki a napnak. Tartson velünk, keresztül-kasul a magyar irodalom évtizedein és évszázadain!
A költőtől alig maradt fenn a verseinek piszkozata, a most elárverezett kéziratban viszont van egy átsatírozott sor is.
Radnóti Miklós minden piszkozatát megsemmisítette, ezért is jelentős, hogy egy utolsó pillanatban módosított vers egy olyan sora került elő, ami némi bepillantást adhat az alkotói folyamatba.
Vagy a novellát, vagy a két verset kellett elemezniük a diákoknak a megadott szempontok szerint. 150 percük volt a befejezésre.
26 éve készült Beck Judit festőművésszel egy rádiós interjú a költővel való viharos szerelméről, ám azt nem engedélyezte Gyarmati Fanni haláláig nyilvánosságra hozni. Néhány napja adta le a Kossuth Rádió.
A kormány kapkodása következtében a Petőfi Irodalmi Múzeum került kínos helyzetbe: nem a törvénynek megfelelően vásárolt meg ugyanis két tételt a Radnóti-örökösök megbízásából árverésre kínált műtárgyak közül. Az állami elővásárlási jogról szóló törvény semmibevétele magánszemélyeket károsított meg, az így megszerzett műtárgyaktól akár el is búcsúzhat a nagyközönség.
"Dobtam egy hátast, amikor megtudtam, hogy úgy kell filmet készíteni egy költőről, hogy nem mondhatjuk el a versét, nem lehet benne semmi, ami ő" – fakadt ki a Pater Sparrow művésznéven ismert Verebes Zoltán rendező. Ezzel az abszurd szituációval nézett szembe rajta kívül még hét kollégája, akiket a Radnóti Miklós életét feldolgozó szkeccs-filmhez kértek fel. Így is lehet az irodalomhoz közelíteni.
Tíz éve kutatja a szerbiai Bor bányavidékére 1944-ben elhurcolt magyar munkaszolgálatosok történetét Csapody Tamás, év végén jelent meg második kötete a témában. A jogász-szociológus szerint akadt emberséges keretlegény is az embertelenségben, és a legkegyetlenebbek sem bűnözőnek születtek: hogy azzá váltak, abban ők maguk és a körülmények is közrejátszottak.
Felszólítunk minden politikai pártot, hogy tartsák magukat távol Radnóti Miklós és Radnóti Miklósné szellemi és tárgyi örökségének kérdéseitől. – írja közös közleményében a család jogi képviselője, valamint az irodalmi hagyaték végrendeletileg kijelölt kezelője. A közlemény leszögezi: Radnóti özvegye a lakását nem akarta múzeum céljára hasznosítani, és a tárgyi vagyont sem egyben tartani.